Fekete nadálytő (Symphytum officinale)
Rendszertan:
ország – Növények
törzs – Zárvatermők
osztály- Kétszikűek
rend - Borágóvirágúak
család - Borágófélék
nemzetség - Symphitum
Jellemzők:
Érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik, évelő növény, a nedves helyeket kedveli, réteken vizes gödrökben gyakran előfordul. 30-100 cm magas, vaskos gyöktörzsű, évelő növény. Az egész növény merev szőröktől érdes, a szár felső részében ágas. Levelei tojásdadok vagy lándzsásak, szárnyas nyelűek, száron hosszan lefutnak, kihegyesedő csúcsúak. A csésze fogai kihegyezettek, a párta feléig, legfeljebb 2-3-ig érnek. A párta csöves, rózsaszínű, lila, ritkán sárgásfehér, a torka felé kiöblösödő, szélén az 5 fog kifelé hajló. Termése 4 db sima, fényes makkocska.
Felhasználás:
Friss levelét levélborogatásként, szárítottan, illetve ülőfürdő készítéséhez; gyökerét frissen és szárítva, de porrá őrölve is lehet használni borogatásnak; tinktúra, esszencia, vagy kenőcs is készülhet belőle. Belsőleg (pl. teaként) nem ajánlott, mivel a májra mérgező (toxikus) hatású pirrolizidin-alkaloidot tartalmaz. A borogatás nyílt sebre nem használható. Alkalmazása terhesség alatt ellenjavalt. Borogatásként segíti az eltört csontok összeforradását.
Gyógyhatás:
A népi gyógyászatban sokféle célra használják, külsőleg kitűnő hatása van a fekélyekre és a csonttörésekre, égési és más sérülésekre, duzzanatok borogatására. Hatásos szer még a reuma, ízületi gyulladás, megerőltetés, csontfájdalmak, sebek, vérömlenyek, zúzódások, ficam, rándulás, bénult végtagok fájdalmainak enyhítésére, de tüdőbetegségek kezelésére is.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_nad%C3%A1lyt%C5%91
http://www.terra.hu/haznov/htm/Symphytum.officinale.html
Orvosi zsálya (Salvia officinalis)
Rendszertan:
ország – Növények
törzs – Zárvatermők
osztály - Kétszikűek
rend - Ajakosvirágúak
család - Árvacsalánfélék
nemzetség - Zsálya
Árvacsalánfélék családjába tartozik, fűszer és gyógynövénynek használják. Ismert nevei a patika és kerti zsálya.
Jellemzői:
Évelő örökzöld levelű illatos félcserje, 30–80 cm magasra nő. Szárának töve fás, sűrű rövid szőröktől szürkés. Fiatal levelei és hajtásai fehér molyhúak. Alsó és középső levelei nyelesek, hosszúkás lándzsásak, ráncosak. Virágai 15–23 mm hosszúak, rendszerint hármasával a lehulló murvalevelek hónaljában ülnek, lila színűek, illatosak.
Gyógyhatások:
Kivonata pozitív hatással lehet az emberi agy működésére, de A magas tujon-tartalom miatt az illóolaj hosszan tartó használata nem javasolt. Szoptató anyáknak, terhes nőknek és alacsony vérnyomásúaknak a zsályatea ellenjavallt!
Felhasználása:
Levelének forrázata illóolaj és cseranyagtartalmánál fogva torokgyulladásra, szájbetegségek öblögetésére, belsőleg pedig izzadás, bélhurut ellen nagyon jó hatású. Idegerősítő hatása is ismert.
Más fűszerekkel használva érdekes ízt ad az ételnek. Fűszerezhetjük vele a zsíros húsételeket, de azok körítéseit is. Óvatosan használjuk!
Hatóanyagai:
1-3% illóolaj, 3-8% kateincsersav, keserűanyag, savanyú glikozida, gyanta, fumársav, urzolasav, oleandolsav, oxitriterpénsav, klorogénsav, kávésav, nikotinsav, nikotinsavamid, viasz, ösztrogén
hatású anyag, fitoncida (tbc bacillusokra hat), 30-50% tujon, 8-14% borneol, 15% eukalitpol, linaool.
Fajtái:
Fehér virágú orvosi zsálya – Salvia officinalis ‘Albiflora’
Kerek levelű orvosi zsálya – Salvia officinalis ‘Berggarten’
Sárgatarka orvosi zsálya – Salvia officinalis ‘Icterina’
Salvia officinalis ‘Tricolor’
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Orvosi_zs%C3%A1lya
Maszlagos nadragulya (Atropa bella-donna)
Rendszertan:
ország – Növények
törzs – Zárvatermők
osztály- Kétszikűek
rend- Burgonyavirágúak
család- Burgonyafélék
nemzetség- Atropa
A maszlagos nadragulya egy elágazó szárú, évelő gyógynövény. Júniustól augusztusig virágzik. A növény 50-100 cm magas, levelei körülbelül 15 cm hosszúak.
Vastag, húsos gyökere van, ami egyenesen hatol a földbe, és nem igazán ágazik el. Úgy 40 cm hosszú, de kedvező körülmények közt 1,5 méter mélyre is lehatol. A színe sárgásbarna, belül világosabb.
Felül dúsan elágazik és zöld a szára, az alján pedig vöröses. Nagy levelei szétszórtan helyezkednek el a száron. Ezek hegyezettek és épszélűek. A levél felső lapja kopasz, visszája mirigyes szőrű (ezért megfogva zsíros tapintású). Kettesével állnak, egyik nagyobb, másik kisebb.
Virágai egyenként állnak és kissé lekonyulnak, hegyesek. Kívül zöld színű, belül bíborszínű. A virág közepében található a termő, amiből elvirágzás után a bogyó keletkezik. A bogyó eleinte zöldes színű, ebből később fekete lesz. Szétnyomva kék levet ereszt.
A nadragulya gyökere és bogyója erős mérget tartalmaz, ezt pedig atropinnak nevezzük. Ez a méreganyag a legfontosabb és legerősebb hatású orvosságok egyike, szembaj ellen szokták használni. Pupillatágító hatása van a szembe csepegtetve.
Források:
https://www.kert.co/images/novenyek/284/maszlagos_nadragulya_512.png
https://zoldszeresz.hu/nadragulya/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nadraguly
Máriatövis (Sylibum marianum)
ország – Növények
törzs – Zárvatermők
osztály – Kétszikűek 
rend – Fészkesvirágzatúak
család – Őszirózsafélék
nemzetség – Sylibum
Népies nevén őszbogáncs, szamárkóró, vagy boldogasszony tövise. Legnagyobb mennyiségben a Sziget déli, mediterrán hatású területein fordul elő, nem fenyegetett.
0,6-1,7 m magas növényt már évszázadok óta használják a máj méregtelenítésére. Vastag szára felálló, levelei fényesek. Fészkes virágzatban bíborszínű, ritkán fehér virágai egyesével állnak a szár csúcsán. A fészekpikkelyek tövisekben végződnek. Bóbitás kaszattermése tojásdad alakú.
Májvédő és –tisztító hatását, a benne fellelhető, összefoglalóan szilimarin nevű vegyületeknek köszönheti. A szilibinin nevű antioxidáns fokozza a sejtek fehérje szintézisét, segíti azok osztódását, regenerálódását. Megszünteti a májszövet elhalását okozó anyagok hatását. Ajánlott emésztési panaszok, epehólyag problémák kezelésére. Megtalálható tinktúrákban, étrendkiegészítőkben, ritkábban teában is. Növelheti a gyilkos galóca-mérgezés túlélési esélyeit.
Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1riat%C3%B6vis,
http://gombamania.blogspot.com/2014/02/egy-hir-kapcsan.html
Kőrislevelű nagyezerjófű (Dictamnus albus)
Rendszertan:
ország – Növények
törzs – Zárvatermők
osztály- Kétszikűek
rend- Szappanfavirágúak
család- Rutafélék
nemzetség- Dictamnus
Leírása:
A ruták (Rutales) rendjébe és rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó Dictamnus a nemzetség egyetlen faja. Mintegy 50–80 (100) cm magas növény. A szár, a bimbó és a termés is nagy, bordó mirigyektől érdes. Levelei páratlanul szárnyaltak, a levélkék elliptikusak vagy tojásdadok, fűrészes szélűek, fényesek, bőrneműek, áttetszően pontozottak. Nagy, rózsaszín (ritkán fehéres) virágai végálló fürtben állnak. A szirmok szétállók, bordón erezettek. A termő és a porzók a virágokból hosszan kiállnak, felfelé görbülők. A termés öthasábú tok.
Virágzása:
Május és június között virágzik.
Megjegyzés:
Jellegzetes, mással össze nem téveszthető növényünk, melyet leveleiről és száraz kórójáról is könnyen felismerhetünk. Igen nagy illóolaj-tartalma miatt érintése allergiás tüneteket okozhat. Árnyékban nőtt példányai csak szabálytalan, karéjos, aszimmetrikus leveleket fejlesztenek.
Gyógyhatása:
A népi gyógyászat egykor sebek kezelésére, belsőleg reuma ellen, menstruációs ciklus megindítására használta a levelet és a gyökeret. A homeopátiában erős menstruációt és fehérfolyást kezelnek vele.
Források:
http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_288
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyezerj%C3
Varázslatos mandragóra (Mandragora perimedeus)
Rendszertan:
ország – Növények
törzs – Zárvatermők
osztály - Kétszikűek
rend - Sikító növények
család - Hálószőr
nemzetség - Mandragora
Lágyszárú növény. 10–15 cm széles, szőrös tőlevelei szétterülnek a talajon. Tél végén a levelek megnyúlnak, és a növény ilyenkor kezd virágozni. Legfeljebb 3 cm-es, igen illatos virágai a hajtáscsúcsokon nyílnak. A zöld csésze öt tagú, a cimpák háromszögletűek. A forrt, mély harang alakú, sárgászöld vagy halványkékes párta a csésze méretének duplája. Az öt, szőrös porzó szabadon áll. A felső állású, kétrekeszű magház a porzókon túlnyúlik, a lédús bogyótermés sárgásfehér, szőrös, sokmagvú. A magok többnyire fél centiméternél valamivel nagyobbak. A Mandragora egy varázslatos és érző növény, amelynek a gyökere emberhez hasonlít, ha érés közben szedjük ki a talajból, akkor kiáltása bárki számára ájulást okozhat, esetleg hallásromláshoz vezethet. lehet.
A mandragóra növényt az ókortól kezdve gyógynövényként használják, és hagyományosan a varázslás és a boszorkányság művelőinek kedvence. A hálószőr család tagja. Hioszciamint, szkopolamint és mandragorint tartalmaz. Orvosi szempontból fájdalomcsillapítóként és nyugtatóként használták. Az ókorban műtétek során használták. A túladagolás azonban végzetes lehet.
Forrás:
https://harrypotter.fandom.com/wiki/Mandrake
Babérbajuszvirág (Epipogium laureolum)
ország - Növények
törzs - Zárvatermők
osztály - Kétszikűek
rend - Babérbajuszvirág
család - Babérbajuszvirág
nemzetség - Babérbajuszvirág
A család és a nemzetség egyetlen ismert faja. A babérbajuszvirág egy körülbelül 1 m magas, örökzöld növény. Egyedfejlődése igen lassú, több mint 10 évig tarthat, míg eljutunk az első virágzásig.
Szórt állású levelei vannak, amik épszélűek. Bőrneműek a levelei és vastag viaszréteg található rajtuk. Erősen mérgező levelei, és termése van, gyógyhatása 1 évre elegendő történelem tudást ad. Szükség szerint újra fogyasztható. A szervezet zsírszöveteinek mennyiségét is csökkenti.
Júniustól októberig virágzik. A virágok szára 5-10 cm hosszú, és egy száron 1-8 virág helyezkedik el. A lepellevelei fehér színűek. 1-2 hétig tart egy-egy virágzás. A külső lepellevelei 12-17 mm hosszúak, 2-4 mm szélesek. Termése 8-10 mm-es toktermés. Sötétlila színű tojás alakú termése van.
A nedves, semleges kémhatású talajt kedveli. Általában patakok mentén, vagy fenyvesek környékén él.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bab%C3%A9rboroszl%C3%A1n
https://hu.wikipedia.org/wiki/Boroszl%C3%A1n
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lev%C3%A9ltelen_bajuszvir%C3%A1g